Gyorskereső

teszt ● termékteszt ● nébih ● vitaminok ● egészség ● hungarikum ● ásványi anyag ● adalékanyag ● gyümölcs ● vakteszt ● sajt ● minőség ● trappista sajt ● zöldség ● májas ● kenőmájas ● nosztalgia kifli ● margarinos kifli ● kifli ● húspép ● e-szám ● tej ● gyöngybab ● élelmiszerárak ● tejtermék ● bab ● vesebab ● fehér bab ● négerbab ● bírság ● párizsi ● élelmiszer-ellenőrzés ● felvágott ● ksh ● húskészítmény ● fűszerpaprika ● kenyér ● sertéshús ● cukor ● szennyezettség ●

Élelmiszeripari adalékanyagok – tévhitek és cáfolatok

Napjaink talán egyik legellentmondásosabb élelmiszer összetevői az élelmiszeripari adalékanyagok (E-számok). A cikkben néhány hasznos információ olvasható, ami segít az eligazodásban.

Adalékanyag-történelem

Az élelmiszeripari adalékanyagokat az emberiség ősidők óta használja. Eleinte főként természetes anyagok alkalmazása volt jellemző (pl. só, cukor), azonban később a vegyipar kialakulásával és rohamos fejlődésével egyre több veszélytelennek gondolt anyag is használatba került. Az idők során a szigorú ellenőrzési- és a folyamatosan fejlődő vizsgálati rendszernek köszönhetően számos anyag használatát és felhasználási szintjét korlátozták. Az adalékanyagok azonosításának és jelölésük egyszerűsítésének céljából az 1960-as években az Európai Közösségben kidolgozták a mai napig használatban lévő E-szám-rendszert (minden adalékanyaghoz rendelhető egy E-szám). Vagyis ha jobban belegondolunk, táplálkozásunkban csupán az elmúlt néhány évtizedben (kb. két generáció) jelentek meg a magasan feldolgozott élelmiszerek, ezzel együtt a rohanó életvitelhez és a kényelmi szempontokhoz igazodó adalékanyagok. Az azóta eltelt idő rövidségének köszönhetően a fogyasztóknak nem volt kellő idejük és indíttatásuk, hogy alaposan megismerkedjenek az adalékanyagokkal, amely felületes és bizonytalan ismeretet eredményez a fogyasztók körében.

Miért is kellenek?

Az élelmiszeripari adalékanyagokat élelmiszereinkhez szándékosan adják azzal a céllal, hogy javítsák azok érzékszervi tulajdonságait, növeljék eltarthatóságukat, segítsenek megőrizni tápértéküket, és hogy feldolgozhatóságukat megkönnyítsék. Eredetileg számukra négy csoportot alakítottak ki (színezékek, tartósítószerek, antioxidánsok, állományjavítók), azonban az adalékanyagok száma az elmúlt évtizedek során igen megnőtt, így besorolásuk ma már mintegy huszonhat csoport alapján történik.

Mennyi az annyi?

Az adalékanyagok felhasználásánál törekedni kell arra, hogy alkalmazásuk a lehető legkisebb mennyiségben történjen, az adalékanyag összetétele állandó, tisztasága a lehető legnagyobb fokú legyen, valamint, hogy a fogyasztók hiteles tájékoztatásának érdekében a felhasznált összetevők a csomagolásokon fel legyenek tüntetve.
Az adalékanyagokkal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi szabályozás elsősorban a JECFA, azaz a WHO/FAO Közös Élelmiszer Adalékanyag Szakértői Bizottsága (Joint Expert Committee on Food Additives) ajánlásaira épül, ami az Európai Unióban az utóbbi években kiegészült az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA, European Food Safety Authority) tudományos szakértői munkájára alapozott szabályozási lépésekkel. A JECFA állatkísérletekből meghatároz egy bizonyos szintet, a „megfigyelhető káros hatást nem kiváltó mennyiséget” (NOAEL, No Obsereved Adverse Effect Level), amelyet – az emberre történő átszámítás érdekében – elosztanak egy biztonsági faktorral, ami az adalékanyagok esetében rendszerint száz. Így született meg a „megengedhető napi bevitel” (ADI, Acceptable Daily Intake), amely a JECFA által meghatározott, testtömeg kg-ra (ttkg) számított mennyiség. Ezt naponta, hosszú időn át, akár teljes élettartamon keresztül lehet fogyasztani érezhető egészségügyi kockázat nélkül.

Szigorú kezekben

Az elmúlt években számos jelentős változás történt, mint például a jövedelmek differenciálódásának fokozódása, az élelmiszerek palettájának bővülése, valamint az élelmiszerek háztartáson belüli előállításának csökkenése, így a fogyasztók egyre nagyobb része fogyaszt iparilag előállított, félkész- és készételeket. Ezen változásoknak, valamint az egységes szabályozás érdekében kialakításra került az „élelmiszer-javító adalékok” (FIA, Food Improvement Agents) meghatározás, amely az élelmiszerenzimek, adalékanyagok és az élelmiszer-aromák körét egyszerre tárgyalja. Az élelmiszerjavító anyagok szabályozásával kapcsolatos tudnivalókkal kapcsolatban három rendelet került kialakításra 2008. december 16-án, amelyek 2009. január 20-tól léptek hatályba: 1332/2008/EK az élelmiszerenzimekről; 1333/2008/EK az élelmiszer adalékanyagokról; 1334/2008/EK rendelete az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről. Az élelmiszerenzimek és aromák – annak ellenére, hogy nem tartoznak az adalékanyagok közé – egységes engedélyezési eljárását külön rendelet tartalmazza (1331/2008/EK). Továbbá az 1129/2011/EU és az 1130/2011/EU rendeletek tartalmazzák az élelmiszerekben engedélyezett adalékanyagok felhasználását.

Valós kontra vélt kockázat

Annak ellenére, hogy az Európai Unióban jelenleg használatban lévő összes élelmiszer adalékanyagot teljes körűen értékeltek és az élelmiszerekben engedélyezett mennyiségükben biztonságosnak tekinthetők, a 257/2010/EU rendelet értelmében a 2009. január 20. előtt engedélyezett anyagok újraértékelése megkezdődött. A munka eddigi eredménye alapján három színezék (kinolinsárga, narancssárga FCF, neokokcin) felhasználásának mennyisége korlátozásra került, míg egy a vörös 2G élelmiszeripari használatát végleg betiltották.
Mindemellett az adalékanyagok veszélyességét természetesen a hazai élelmiszer fogyasztási szerkezet alapján is érdemes felülvizsgálni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vizsgálatot végzett annak érdekében, hogy a hazai élelmiszerfogyasztási adatok alapján mennyire biztonságos a média által a büntető padra ültetett aszpartám fogyasztása, azaz mennyire közelíti meg a hazai aszpartám-bevitel a nemzetközileg elfogadott megengedhető napi beviteli értéket. Eredményeik alapján – ahogy azt számos nemzetközi tanulmány is megállapította – az aszpartám élelmiszerekkel, italokkal történő bevitele az átlagos magyar fogyasztóknál a szokásos étrend esetén nem ad okot aggodalomra. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a gyermekek expozíciója nagy mennyiségű aszpartámmal édesített üdítőital- és gyümölcsjoghurt-fogyasztás esetén elérheti az ADI-értéket.

Adalékanyagok felhasználásának trendjei

A XIX. század végéig az élelmiszerek kedveltségét, érzékszervi jellemzőit és megjelenését látványosan javító anyagok kerültek előtérbe, azonban a múlt század végéhez közeledve az egészségmegőrzést szolgáló termékek kerültek az érdeklődés központjába. Így azok az adalékanyagok alkalmazása kezdett elterjedni, amelyek – többek között – növelik az élelmiszerek biztonságosságát, elősegíthetik a betegségek elkerülését és természetes eredetűek. Napjainkban az élelmiszer előállítók termékfejlesztési munkájuk során – az erős fogyasztói nyomásnak köszönhetően – főként a mesterséges összetevők természetes anyagokkal való kiváltására törekednek. Másrészt élelmiszereik csomagolásán igyekeznek hangsúlyozni azon tulajdonságokat, amelyek kedvező színbe hozzák terméküket (pl. mesterséges adalékanyagoktól mentes). A természetes összetevők terjedésének egy kiváló példája a stevia, amely napjaink egyik legnépszerűbb és egyre szélesebb körökben alkalmazott édesítőszerévé nőtte ki magát.

Egyem vagy ne egyem?

A jelenlegi tudományos megállítások összegzése alapján az élelmiszeripari adalékanyagok szigorúan szabályozott élelmiszer összetevők, amelyek fegyelmezett élelmiszer-előállítói gyakorlat és kiegyensúlyozott, egyoldalú táplálkozástól tartózkodó élelmiszer-fogyasztás mellett egészségügyi kockázatot nem jelentenek…

Az élelmiszeripari adalékanyagokkal kapcsolatos további tájékoztatást a NÉBIH oldalán, az élelmiszeriparral kapcsolatos további tévhitekről pedig az MTA oldalán olvashat. Valamint E szám kereső működik az Élelmiszerteszt honlapján is.

Forrás: NAK ▶▶

Feltöltve: 2019-01-08

Tetszett a cikk? Katt a tetszik, és megosztás gombokra!


Hozzászólások

Amennyiben szeretne hozzászólni a témához, kérjük regisztráljon a regisztráció menüben! Az ott bejegyzett felhasználónevével, és jelszavával tud majd itt belépni. A felhasználók e-mail címe nem jelenik meg nyilvánosan.

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a szerkesztőség nem folytat véleménycserét a hozzászólásokban. Amennyiben kérdésük lenne hozzánk, e-mailben állunk szíves rendelkezésükre. A hozzászólások tartalmáért az Élelmiszerteszt üzemeltetője semminemű felelősséget nem vállal, és fenntartja magának a jogot felhasználók indoklás nélküli kizárására.

Szeretnénk megkérni Önöket, hogy a hozzászólásokban mellőzzék a trágár szavakat, megőrizve ezzel a téma fontosságát, és komolyságát! Köszönjük szíves megértésüket!

felhasználónév

e-mail cím

Az adatvédelmi nyilatkozat pontjait elfogadom

Kérjük, írja be a biztonsági kódot!

bizkod


Partnereink

Kíváncsi partnereink termékeire? Szeretne többet megtudni róluk? Kattintson a képekre, és látogassa meg weboldalukat!

Eddig 132933 látogatónk volt

Legfrissebb feltöltések...

A szakaszos böjt

Feltöltve: 2019-03-20

Hogyan készül a hamis méz ?

Feltöltve: 2019-03-18

Marhahúsaromát fecskendeztek a szűzpecsenyébe, letöltendő börtönt kaptak

Feltöltve: 2019-03-12

Mit jelent a felületkezelt, kezeletlen és bio?

Feltöltve: 2019-03-04

Legújabb tesztjeink...

Kifli teszt

Feltöltve: 2019-03-08

Trappista sajt teszt

Feltöltve: 2019-03-01

Kenőmájas teszt

Feltöltve: 2019-02-01

Baromfi párizsi vs. baromfi rúd

Feltöltve: 2015-04-15

Termékbemutatók...

100% libamáj titok, konzervbe zárva...

Feltöltve: 2018-09-14

Békési Moruga - Egy igazán csípős kolbász

Feltöltve: 2018-02-28

Egy igazi magyar finomság: Tepertő

Feltöltve: 2017-11-11

Így vásárolj fűszerpaprikát

Feltöltve: 2017-11-06

© Élelmiszerteszt.hu - Minden jog fenntartva • Készítette: Quasar

a lap tetejére